Albérlet vagy saját lakás? Hasonlítsa össze a bérlés és a vásárlás költségeit, és hozza meg a helyes pénzügyi döntést.
Kiegyensúlyozott áttekintés az egyik legnagyobb pénzügyi döntésről
Vásárlás vagy bérlés – ez a személyes pénzügyek egyik legvitatottabb kérdése. A helyes válasz teljes mértékben az Ön helyzetétől függ; mindenkire érvényes jó döntés nincs. A vásárlás mellett szól: idővel saját vagyont épít, stabilitást és szabad átalakítási lehetőséget kap, profitál az ingatlan értéknövekedéséből, és a törlesztőrészlet a kamatperiódus alatt állandó (szemben a bérleti díjjal, amely emelkedik). A múltban az ingatlanok sok országban évente nagyjából 3–4%-kal értékelődtek fel. A bérlés mellett szól: nincs fenntartási költség, könnyen költözhet, nem kell önerő, és drága piacokon a bérlés havonta gyakran jóval olcsóbb. A megtakarított pénzt (az önerő helyett) befektetheti például részvényekbe, amelyek a múltban jobban teljesítettek az ingatlannál. A vásárlás valódi költsége: sok vevő alábecsüli a teljes költséget. A lakáshitelen felül számoljon az ingatlanadóval, a lakásbiztosítással, a fenntartással (évente az ingatlan értékének kb. 1%-a), a közös költséggel és a tranzakciós költségekkel (vásárláskor 3–6%, eladáskor 6–8%). A megtérülési pont: a legtöbb piacon a vásárlás általában 5–7 év után válik kedvezőbbé a bérlésnél. Ha 3–4 éven belül költözni tervez, szinte mindig a bérlés a jobb pénzügyi döntés.
Lakhatási és pénzügyi kalkulátorok
Válaszok a gyakori kérdésekre
Ez az időtávtól függ. Rövid távon (5 évnél kevesebb) általában a bérlés jobb (rugalmasság, alacsonyabb kezdeti költség). Hosszú távon (10 évnél több) általában a vásárlás jobb (vagyonépítés, védelem a bérleti díj emelkedése ellen). Ez a kalkulátor segít a helyzetének megfelelő döntés meghozatalában.
A megtérülési pont az az időpont, amikor a vásárlás teljes költsége megegyezik a bérlés teljes költségével. Ezt követően a vásárlás előnyösebb. Általában 5–10 év, de a kamatoktól, a bérleti díjak emelkedésétől és az ingatlan értéknövekedésétől függően változik.
Vásárlásnál: törlesztőrészletek, ingatlanadó, fenntartás, biztosítás, vásárlási mellékköltségek, az ingatlan értéknövekedése. Bérlésnél: havi bérleti díj és annak éves emelkedése. Az önerő elmaradt haszna (befektetési hozam) is szerepel. Minden tényezőt a teljes költségben hasonlítunk össze.
Az ingatlanvásárlás egyszeri kezdeti költségekkel jár (a vételár 2–5%-a), például értékbecslés, műszaki átvizsgálás, ügyvédi és földhivatali díjak, valamint hitelfolyósítási díj. Ezek a költségek a vásárlási forgatókönyvben szerepelnek, ezért rövid távon a bérlés vonzóbb.
Az alternatív költség az, amit akkor kereshetne, ha az önerőt az ingatlan helyett máshová fektetné. Például 10 millió Ft önerő a részvénypiacon évi 8%-ot hozhatna. Ezt a lehetséges nyereséget a bérléssel való összevetéskor hozzáadjuk a vásárlás költségéhez.